2011. marcius 5. szombat , a marosvásárhelyi várban

11,00 Barabás László köszöntője és ismertetője a Maros megyei farsangi szokásokról.
11,15 - 14,15 a farsangi szokások bemutatása
14,15 -14,50 farsangtemetés
14,50 -15,00 tavaszköszöntő ének , előadja Vetési Orsolya

Részvevők :- Mezőfele, Mezősámsond, Beresztelke, Kibéd és Szentgerice

Házigazdák :- Psalmus Kórus, Waldorfos Szülők Társasága, EKE Marosvásárhely, Pro Biciclo Urbo Egyesület, EMI, Lorántffy Zsuzsanna Egyesület éa a Folk Center Egyesület

· Mezőfele

Mezőfele farsangi játékai:

- piritusok

- betyáros

-tréfás lakodalom

- parodisztikus temetés.

Az első két jelenet „komoly" játék, nem igényel házigazdai közreműködést, a második kettő tréfás-parodisztikus, ezekbe bele lehet szólni, játékossá lehet válni és hosszabítani is lehet, ameddig a kedvünk tartja.

A mezőfeleiek farsangi bábut is hoznak, amelyet a végén elsiratnak és közösen égetünk el.

· Mezősámsond

Fehér fársáng: szimbolikus lakodalom szereplői házról házra járva énekkel és tánccal köszöntik a házigazdákat.

A házigazdák feladata, hogy fogadják a köszöntőket, apró adományokat ( aprópénz, stb) adjanak a vezetőjüknek, kikérdezzék őket, táncoljanak velük, ráadást kérjenek, stb.

· Beresztelke

Fonóbeli farsangi jelenetek egymásutánja. A házigazdák mint „ a fonó népe" fogadják a maszkurásokat, szóba elegyedhetnek velük, játékot kezdeményezhetnek, stb.

Utcai farsangi jelenetek: bábuk a keréken, palacsintasütés, stb.

A beresztelkiek farsangi bábut is hoznak, Gyurit, akit a végén elsiratnak és elégetnek.

· Kibéd

A játék neve : fársáng. Két részből áll, a sámsondihoz hasonló szimbolikus lakodalomból, illetve a lakodalom szereplőiből, ezek a „szépek" és egy őrző-védő szereplő gárdából, az ostorosokból, valamint falovasokból és adományt gyűjtő „kúdúsokból". A házigazdákhoz két vőfély köszönt be, utána a „szépek" tánca következik, majd a „fehér bóvér" ( a vőlegény) megtáncoltatja a házigazda leányát és feleségét. A tánc után adománygyűjtésre kerül sor ( aprópénz, stb). Az ostorosoknak helyre van szükségük, hogy nagyokat csattinthassanak, elűzzék a tél gonosz szellemét .

A házigazdák is bekapcsolódhatnak a játékba, de vigyáznunk kell a szereplők ruháinak, álarcainak, szalagjainak épségére.

· Szentgerice

A játék neve: csutakhúzás. A farsang végén azoknak a legényeknek a kapujába, akik nem nősültek meg a farsangon, a fiatal házasemberek egy tuskót, székelyesen csutakot húznak, tréfás-gúnyos ének közepette: „ Házasodj meg vén kappan ! ". A jelenet az énekből és spontán párbeszédekből áll.

A házigazdák közül valaki vagy többen is vállalhatják a vénlegény vagy vénleány szerepét, elmondhatják tréfásan, színjáték szerűen, hogy miért nem nősültek meg, mentek férjhez, nagyszerű jelenetek alakulhatnak ki, például a házigazda hölgyek közül valaki azt is megpróbálhatja, hogy felül a csutakra és húzatja magát, így „ biztosan férjhez megy" a jövő farsangon. .